A Mikó-vár (egyéb nevein Mikóújvár, Mikó vára, Szeredavár, Csíkszeredai vár;[1] románul: Cetatea Mikó) késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége. Építője neve után Mikó-várnak, vagy ahogyan a korabeli dokumentumokban megjelenik, Mikóújvárnak nevezték.
A várárok maradványaival együtt műemlékként van nyilvántartva.
Az 1891-ben Csíkszereda városához kapcsolt Martonfalván található, a város középkeleti részén. Több irányból közelíthető meg: a Petőfi Sándor utca, a Dózsa György utca és a Nicolae Bălcescu utca felől. A Vár tér 2. szám alatt található.
A vár építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585–1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. Mikó Ferenc a 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, az említett funkciója mellett Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, diplomata és krónikaíró volt.
Az épület tervezője valószínűleg Giacomo Resti, a fejedelem építésze volt.
A mintegy 75x70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a 17. század harmincas éveiben fejezték be.[1] Az első írásos dokumentum, mely igazolja a vár létezését, egy 1631-ből származó deliberátum. Mikó Bethlen Gábortól kapta ajándékba a „szeredai fejedelmi jószágot” és egyben engedélyt a vár felépítésére, de halála után közvetlenül (1635) fiát, Józsefet azért fogta perbe martonfalvi Pánczélos István és Balázs, mert atyja kárpótlás nélkül sajátította ki földjeiket a vár építésekor. Az örökös korai halála után özvegye, Macskási Ilona másodszor is férjhez ment, s így a vár hosszabb ideig Damokos Tamás csíkszéki főkirálybíró kezében volt. 1661. október 21-én Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkba, a várat elfoglalták és felégették.
A bejárat
A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, amit a bejárati kapu fölött elhelyezett, kőbevésett felirat is igazol. 1735-ben Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészítette a várkastély alaprajzát, mely a vártörténet fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. A kápolnamennyezetet szerény, késő barokk stukkó díszíti, ablakainak gótikus formája későbbi átalakítás eredménye. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található, főpárkányuk fölött pedig magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet.
1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája, ettől kezdve 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. A szabadságharc leverése után is katonai hatóságok birtokolták a várat. 1890-ben a kapubástya oldalához egy-egy épületszárnyat építettek, melyeket 1990-ben bontottak le. Az 1880-as években fokozatosan feltöltötték a vársáncot.
A vár funkciói és jelene[forrásszöveg szerkesztése]
Rövid időközöket leszámítva – amikor különböző intézmények és hivatalok működtek a várban – egészen a 20. század közepéig a katonaság használta a várat. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.
A vár jelenleg is számos funkciót tölt be: az épületben található a Csíki Székely Múzeum, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár. Az utóbbi években a vár udvarán tartják a minden évben megrendezett Régizene Fesztivált.
2009-ben a vár előtti teret, a Vár teret felújították. 2011 januárjában Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2012 végéig teljes mértékben felújíthatják a Mikó-várat.
Forras : itt
A helyi mágnás az épülettel feleségének, Zichy Karolinának, a kor ünnepelt szépségének szeretett volna kedveskedni, akit éppen akkor hozott haza Pestről. A nagyvilági élethez szokott dámának a vidéki kisvárosban is meg szerette volna teremteni a nagyvárosi élet feltételeit. A patinás épület hatalmas bálterme éveken át mulatságok, fogadások, kulturális események, színpadi előadások helyszínéül szolgált. A fogadóban megyebálokat is szerveztek, ugyanis abban az időben Nagykároly volt Szatmár vármegye központja. Az egyik ilyen megyebálon, 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg és táncolt együtt először Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A költő itt találkozott először későbbi barátjával, a világutazó Teleki Sándor gróffal is, akinek koltói kastélyában töltötték később mézesheteiket Petőfiék. Az ingatlan a 19. század utolsó negyedéig működött szállodaként, majd száz évig, az 1970-es évek közepéig városházaként használták. Az 1989-es rendszerváltás után a román hadsereg birtokába került. Nemrégiben azonban újra visszakerült a helyi önkormányzat tulajdonába. Jelenleg felújítás alatt áll és a tervek szerint újra városházaként fog működni.
1846. szeptember 8-án a Szarvas vendéglőben táncvigalmat rendeztek, amelyen Petőfi is megjelent. Itt voltak Térey Mari és Szendrey Júlia is, a „bál királynői." „Ott bilincselte le figyelmét a táncoló lányok egyike, a karcsú termetű, élénk szempillantással reá tekintő kedves alak, Szendrey Júlia." (Törökfalvi Pap Zsigmond, szemtanú). Júlia alig 17 éves, Petőfi 23. Találkozásukról Lauka Gusztáv (szintén szemtanú) ezt írta: „Riskó (Riskó Ignác, megyei jegyző) mutatta be őt Júliának, és Térey Máriának... Először látni együtt Petőfit és Júliát úgy, ahogy a táncvigalomban jelentkeztek."
Petőfi Sándor a nagykárolyi Szarvas fogadó (későbbi nagykárolyi városháza) Római Katolikus Kalazanci Szent József templom felőli emeleti sarokszobájának az ablakából pillantotta meg először Szendrey Júliát, majd a Szarvas fogadó dísztermében ismerkedett meg leendő feleségével és egyben legfontosabb múzsájával, akihez többek között a Reszket a bokor, mert..., a Szeptember végén, a Minek nevezzelek? és az Itt van az ősz, itt van újra című verseit is írta...
Azzal, hogy a költő és Júlia első találkozásának a színhelye volt, a nagykárolyi Szarvas fogadó bevonult az irodalomtörténetbe, illetve ma is Nagykároly egyik legfontosabb történelmi nevezetességű épülete.
Forras : itt ...itt
Szent György (271 körül – 303. április 23.), római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Élete
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
Emlékezete
Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne.
A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.) viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).
Magyarországon számos helység van róla elnevezve (pl. Dunaszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy, Borsodszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje (pl. a soproni Szent György-templom, Dozmat Szent György temploma stb.). Egy székesfehérvári kórház patrónusa is, mely a Dunántúl legnagyobb kórháza.
Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön
Ö a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.
A művészetben
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.
Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.
Lovagrendek patrónusa
Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.
Ünnepe
Szent György nap. Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat -az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett- Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.
április 24. – a keresztény egyházak többségében.
május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban.
november 23. – a grúz egyházban.
Forras : itt
A Békás-szoros (románul: Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.
Forras : itt
A Tordai-hasadék (románul: Cheile Turzii, németül: Thorenburger Schlucht) mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület.
Leírása
A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli. ”
– Jókai Mór: Egy az Isten
III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, később Torda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai hasadék név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a Tordahasadék alak.
A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas).
Geológiai felépítése, keletkezése
A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő ofiolit kőzetekre egy tengerelöntés során jurakori mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, északnyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A hasadék menedékház felőli oldalán a mészkőnél régebbi triászkorú porfirittufa fordul elő, míg a Peterd felőli oldalon fiatalabb krétakorú meszes márga és homokkő található. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, harmadidőszaki rétegek figyelhetőek meg.
A jurakori mészkőben a karsztosodás hatására előbb kisebb barlangok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély dolinákat létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a Hesdát-patak eróziós munkája alakított, mélyített.
Nyárády Erazmus Gyula felmérése alapján a Romániában előforduló 3500 növényfajból itt 997 található meg.
Itt lakozó védett madárfajok a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár. 2005-ben a német GEO szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak. A hasadék bejáratához közeledve zöld gyíkok (Lacerta viridis) sütkéreznek a reggeli napfényben. A hasadék szikláin a fali gyík (Podarcis muralis) az uralkodó. A patak melletti erdő jellegzetes kétéltű faja az erdei béka (Rana dalmatina)
Forras : itt
