A tatárjáráskor sikerült az ellenségnek bevennie. Ennek krónikása Rogériusz, püspök, váradi főesperes, akinek nevéhez a Carmen Miserabile című mű fűződik.
A XIV. század végén adták át Szent László aranyozott lovasszobrát, melyet a székesegyház elé állítottak.
A XV. század emblematikus figurái közül Janus Pannonius itt volt kanonok, Vitáz János várkapitány is a városhoz köthető, csak úgy, mint Rhédey Ferenc és fia, akik az erdélyi fejedelmi tisztséget töltöttek be.
A török offenzíva idején Ali bég fosztogatta a várost, de vár ostroma sikertelen volt. Az itteniek az ostrom után erődítették a várat.
Dózsa paraszt seregei 1514-ben szintén sikertelenül támadták. Szapolyai János és Ferdinánd váradi békéje is itt köttetett. Varkoch Tamás ostromának azonban a vár nem tudott ellenállni. Ez mérhetetlen pusztulást okozott a városnak és a várnak egyaránt.
A XVI. századi török ostromok többsége sikertelennek bizonyult. 1613-ban Báthory Gábort saját emberei itt gyilkolták meg. 1660-ben pedig a szászfenesi ütközetben II. Rákóczi György halt meg. Szintén 1660-ben történt, hogy Ali pasa ostromgyűrűbe fogta a várost. 1664-ben és 1689-ben is sikertelenek voltak a város felszabadítására irányuló harci cselekmények.
1692-ben sikerült Siegbert tábornoknak a város felszabadítása.
A XVIII. században építették a napjainkban is itt található székesegyházat. Az itteni vár állapota rendkívül rossz, hiszen a kommunista diktatúra idején mindent feldúltak, ami a magyarságra emlékeztetett. Így tehát a vár is pusztulásra volt ítélve. Körzetében hatalmas tömbházakat építettek.
A XX. században a kulturális élet megélénkült olyannyira, hogy a város kulturális központtá avanzsálódott. Emiatt Körös-parti Párizsként is emlegetik.
Forras : itt...
Fotók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése