2016. szeptember 8., csütörtök

Brassó


A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, mely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott.
Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost.1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása útán 1427-ben Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elüzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareş moldvai vajda betört Erdélybe, és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál, Ferdinánd seregét megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt amit le is lerombolt. 1534-ben Gritti Lajos 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig, Mihai Viteazul foglalta el a várost.

1603-ban itt ütközött meg Székely Mózes, Serban Radul vajda seregével, és testét itt temették el.

1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.

1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.

A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt.1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Caraffa gyújtotta fel, híres temploma falai azóta feketék. A kurucok kifosztották, 1849. márciusában Bem foglalta el. 1849. június 19-én a cári csapatok szállták meg, a fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.

1850-ben Andrei Şaguna kezdeményezésére, megalakul az első román nyelvű gimnázium, amely mai napig alapítója nevét ismeri.

1854-ben létrejön az első távíró fonal Brassó és Szeben között.

1873. március 30-án halad át Brassón először vonat. Később, 1879-ben megépül a Brassó–Bukarest vasútvonal.

1889-ben beindul az első telefonközpont, 22 előfizetővel.

1891-ben elindul Brassó első villamosa, ami a Városháztértől a Bertan nevű negyedig haladt. (Mára már megszűnt ez a vonal. )

1916. augusztus 16-án behatol Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, Dr. Gheorghe Baiulescu lesz Brassó első román nemzetiségű polgálmestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítik a Bertalan negyedben.

1930-ban megalakul az első villamos-energia szolgáltató üzem.

1940. november 10-én egy 7,4°-os (Richter skála szerinti) rázza meg a várost.

1943-tól 1944-ig az amerikai repülök több izben is lebombázzák a várost.

1945 januárjában, a brassói szászokat deportálják Szovjetunióba.

1960-ban megépül a városközpontban található Drámai Szinház.

1968-ban első alkalommal tartják meg az Arany Szarvas Nemzetközi Fesztivált .

1971-ben megalakul az első brassói egyetem.

1977. március 4-én, hatalmas, 7,2°-os (Richter skála szerint) földrengés rázza meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódik.

1986. augusztus 31-én újabb 7°-os (Richter skála szerint) földrengés volt .

1987. november 15-én Brassóban zavargások törnek ki a kommunista rezsim és Nicolae Ceauşescu ellen. A megmozdulást hamar visszaverik, és számos felkelő ember eltűnt, vagy börtönbe került.

1989. december 22-én , Temesvárt követve, Brassóban is elkezdődik a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesület követelt.

1990. május 30-án, újabb földrengés volt (6,9°-os Richter skála szerint)


2004. október 27-én ismét földrengés (6°-os Richter skála szerint)

Forras : itt...

Fotók


























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése