A középkori Bánságot több vármegye alkotta, melyek mindegyike várának nevét viselte: Arad, Csanád, Krassó, Szörény, Temes. Ezen értelemben Temes 1177-ben lett először vármegyeközpontként elismerve. Székhelye, Temes vár e név alatt először 1212-ben jelent meg hivatalos okiratban. Nevét a XIII. század folyamán megőrizte, majd csak 1315 után változtatták meg Temesvárra. Temesvár a vármegye hadi és adminisztratív központja volt.
Temesvár fejlődésében hatalmas előrehaladást jelentett Károly Róbert magyar trónra kerülése 1307-ben, Temesvár 1315-ben válik a királyság központjává, mely státuszt 1323-ig megőriz. Városi rangra 1342-ben emelik, ekkor rohamos fejlődésnek indul.
Az 1514-es polgárháború ideje alatt román, magyar és szerb jobbágyok felégették Bánságot, Dózsa György emberei által kezdeményezett Temesvár megszállása később komoly összetűzéssé alakult át a parasztok és a nemesség között.
Képeslap 1914-ből - Józsefváros, Hunyadi út 1552-ben a város török uralom alá kerül.
1716 október 13-án Temesvárt megszállják az osztrák csapatok Savoyai Jenő vezetése alatt, Bánság 1718-ban kerül osztrák fennhatóság alá, autonóm területként működik, Temesvár lévén a fővárosa. 1738 és 1739 között hatalmas pestisjárvány tizedeli meg a város lakosságát, több mint 1000 áldozatot követelve. A járvány után Temesvár lakossága a mai Dóm téren található Szentháromság szobrot építette fel Istennek kifejezett hálájuk jeléül.
1848-ban Temesváron is kitör a forradalom. Az osztrák királyi csapatok legyőzése után a magyar forradalmárok 114 napig tartják megszállás alatt a várost.
1860 december 27-n Vojvodina felosztása után Bánság az Osztrák-Magyar birodalom része lesz. 1918 december 1-én Bánság egyesül Romániával.
A következőkben egy 1817-ben kiadott lexikonból idézünk:
Képeslap 1900-ból - Balról-jobbra: a Notre-Dame iskola, a Vár-iskola, a Lenau líceum, a Posta épülete, és a Dóm téri Művészeti Múzeum, melyet már évek óta renoválnak. Temesvár, (É. Sz. 45° 49' 42'' és a' K. H. 39° 0' alatt) régi nagy hírű vár, 's Királyi vs, Temes Várm. fekszik lassú Bega vizénél kies vidéken. Budához 40, Aradhoz 6, új Palánkához pedig 15 mfd. lak. kiknek száma 12000 mégyen. Ném. 's Ráczok, kevés Magyarok, 's Török Zsidók. A' vár erősségére nézve egy a' legerősebbekből Magyar orsz.ban, széles 's mély sánczokkal, mellyek ha a' szükség úgy hózza magával mesterségessen oda csavart vizzel töltetnek meg, magas bástyákkal, 3 kapukkal, ezek előtt fel rántható hídak vagynak. E' vár durva járma alá esvén az Ozmánóknak 1552-ben melly gyászos viszontagságokat szenvedett légyen, könnyű elgondolni; de ellenben e dicső környéke hazánknak nem egy ízben fontt drága Eleink fejére győzedelmi borostyánt, nem egyszer Magyar karoktól ki űzött Török vér áradta el mezejét. Végre 1716-ban Eugenius, és Pálfi Fő hadi Vezérek, kiknek érdemes nevek mái napig áldással, 's hálával zengnek minden Magyar ajkon, megunt rablánczait édes, 's régen óhajtótt szabadságával fel váltották; e' szerencsés idő ponttól kezdve öregbűlt, csinosodótt Temesvár elannyira, hogy egyenes, kövekkel kirakott útzára, rendesen épültt és mindegymásba fortt felházaira nézve méltán vetekedhet az elsőségért fő vsinkkal, és az utóbb időkben olly nagy fényre jutott Pest után nem olly könnyen enged mást maga elébe lépni. A' számos templom'i között legjelessebb a' Káptalan templ. mellynek külső szépségén, 's belső ritkaságain kivűl nehány zászlókkal mellyek régiség maradványi, 's Eleink vitézségének élő oszlopi látszatnak lenni, ékesek falai. Képeslap 1905-ből - 'Magyar Állami Főgymnasium' az egykori Nagy Körúton ma a Constantin Loga líceum. 1857-ben épült. E' felől a' vs temploma, Piáristák', kiknek itt Gymnasiumjok is vagyon, Miserikordiánusok', Görög nem egyesülttek templomai nem legútolsó ízlés szerént vagynak építve. Épületi köztt szembetűnőbbek: Hunyadi János roppant palotája, melly most fegyverház, a'hol gyakorta az ellenséges intselkedéseket megjátszotta a' vitéz. A' Vármegyeház hajdani lakóhelye a' Banáti Administratzio Praesesének, a' Csanádi Püspök rezidentziája, ennek épülete egy remek ízlést mutat elő, a' Banátusi Komandóház. E' vs lakóhelye a' Budai komandótól függő General Komandónak, Csanádi Püspök', 's káptalannak, valamint a' nem egyesült Görög Püspöknek, kamirális Administrationak, 's Vármegyebélieknek is. Nevezetesek itt továbbá, a' külömbféle fegyverekkel tömött fegyverház, temérdek kaszárnyák, 3000-re való kaszamáták, és föld alatt való üregek (minák) vizben szűkül, az úgy nevezett Basakútból Hydraulikai mesterség által föld alatt való csőveken kap ívó vízre. A' lakosok nagy kereskedők, két privilegiált Társaságok Magyar országgal, 's Austriai kikötő helyekkel erős kereskedést űznek. Két külső vsokat számlál; az úgy nevezett fabrika az egyike, hol sejem fabrikán kivűl egyéb mester emberek is laknak. A' másik Jósef vs (Josefstadt) nem rég a' Bega kanálisnál épűlt. Nem meszsze a vstól esik a' kameralis Major, Basa kút nevezet alatt, melly az előtt Banáti Praezesnek nyári lakása, most szép kertje szomszéd erdőcskével egyetembe a' Publikum mulató hellye.
Forras : itt
Fotok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése