Sárkányölő Szent György legendája

Szent György (271 körül – 303. április 23.), római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Élete

Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

Emlékezete

Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne.
A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.) viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).
Magyarországon számos helység van róla elnevezve (pl. Dunaszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy, Borsodszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Jászfelsőszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje (pl. a soproni Szent György-templom, Dozmat Szent György temploma stb.). Egy székesfehérvári kórház patrónusa is, mely a Dunántúl legnagyobb kórháza.
Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön

Ö a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.

A művészetben

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.


Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben.

Lovagrendek patrónusa

Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.

Ünnepe

Szent György nap. Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat -az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett- Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak.

április 24. – a keresztény egyházak többségében.
május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban.

november 23. – a grúz egyházban.

Forras : itt