2016. október 2., vasárnap

Benedek Elek Emlékház


Benedek Elek élete

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.


1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.[1] Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.

Írói végrendeletének utolsó három szava:


 fő, hogy dolgozzanak...

KISBACON


Sepsiszentgyörgytől 28 km-re észak-északnyugatra, a Barót-patak (Pârâul Cetății) két partján fekszik.

1567-ben Kws Baczon néven szerepel. A Fenyős-patak völgyében az egykori vasbánya és vasolvasztó ipartörténeti emlék, 1831 és 1849 között üzemelt. Itt öntötte ágyúit Gábor Áron. 1910-ben 760 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. A második bécsi döntéssel ismét Magyarország része lett, ekkor viszont Háromszék vármegyéhez csatolták. 1944 végén megszűnt a magyar fennhatóság.

1992-ben 557 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

BENEDEK ELEK EMLÉKHÁZ

Az 1969-ben Benedek Elek születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából felavatott emlékház 1896-ban épült. A 19. századi klasszicista udvarházak mintáját követő földszintes ház oszlopos tornácának timpanonjában a Mari név olvasható, amely Benedek Elek feleségének állít emléket. 

Az emlékházat kezdetben az író lánya, Benedek Flóra vezette, napjainkban az emlékház vezetője Szabó István és felesége Szabó Réka, az író dédunokája.

Forras : Wikipedia












1 megjegyzés:

  1. Csak most fedeztem fel ezt a Blogot...örömömre szolgál ! További jó feltöltéseket !! Csaba

    VálaszTörlés